Egyesületünk négynapos képzést szervezett spéci szülőknek, hogy támogassa őket abban, hogy sérült gyerekeikkel jobban tudjanak kommunikálni. A 25 órás képzésen az Augmentatív és Alternatív Kommunikációt (AAK) mint szemléletmódot ismerhettük meg részletesen. Én abban a duplán szerencsés helyzetben vagyok, hogy a szervezet munkatársaként és érintett szülőként kettős szerepben vehettem részt ezen a négy napon. Most elmesélem nektek, milyen volt.
Komfortos labirintus - a képzés utolsó napján az egyik szülő így fogalmazta meg, mit jelent számára az AAK: egy olyan labirintus, ahol sok a lehetőség, sok az útválasztó, de ahol már kiismeri magát. Ha vannak is zsákutcák, azok csak plusz információt jelentenek az egész utazáshoz, nem kudarcot. Ezzel a cikkel szeretnénk egy kis eligazodást nyújtani a spéci szülőknek a kommunikációfejlesztés útvesztőjében. Az a célunk, hogy egyrészt bemutassuk, miről szólt a képzés, hogy a jövőbeni jelentkezők tudjanak előre tájékozódni (bár az elhivatott trénerek biztosan újítanak majd). Másrészt pedig szeretnénk dióhéjban elmondani, hogy mit is jelenthet az AAK nekünk szülőknek, hogy fel legyünk vértezve ezzel a tudással.
Elsőként az AAK-ról annyit jegyezzünk meg, hogy ez egy nagyon komplex szemlélet, ami segít, hogy más szemmel nézzünk a gyermekkel való kapcsolódásra. Megmutatja, hogy bármi, és bármilyen helyzet lehet a kommunikáció, hiszen az folyhat nem csak verbális csatornán és lehet úgy is nagyon hatékony és az életminőséget a legmélyebben befolyásoló eszköz. Ez a szemlélet segít tájékozódni az alternatív kommunikáció eszköztárában is (pl. gesztusokkal, képekkel való kommunikáció, tárgyakkal való kommunikáció vagy akár kommunikációs eszközök (kommunikátor) /programok használata (egy tableten)), amelyből mindenki az érintett személy és környezete igényei és lehetőségei szerint válogathat, hogy segítse a kommunikációs nehezítettséggel élő ember kapcsolódását a környezetéhez, vágyai, gondolatai kifejezését. A képzés szervezői, oktatói
Szirányi Mariann - szomato- és tiflopedagógus (látássérültekkel foglalkozó pedagógus)
Kiss Erika - szomatopedagógus, látássérültek pedagógiája szakos gyógypedagógus, mentálhigiénés szakember
Sugár Sára - szomatopedagógus, értelmileg akadályozottak és autizmus spektrum pedagógiája szakos gyógypedagógus, evésterapeuta
Bokor-Bacsák Györgyi - szomatopedagógus-logopédus
Sándorfi-Magyar Sára - mentálhigiénés szakember
A képzésen 13 olyan anya vett részt, aki óvodás, vagy annál fiatalabb, valamint kisiskolás korú, komplex kommunikációs szükségletű (mozgáskorlátozott, intellektuális képességzavarral élő, halmozottan fogyatékos, eltérő fejlődésmenetű) gyermeket nevel. Komplex kommunikációs igényről akkor beszélünk, ha az adott személy nem, vagy alig beszél, tehát nem tudja hatékonyan használni a beszédet arra, hogy kapcsolódjon társaival, döntéseket hozzon, vagy kifejezze vágyait. Mi, résztvevők nagyon más élethelyzetekben, teljesen különböző képességű gyerekek szüleiként érkeztünk. Mégis volt egy szoros kapocs, gyerekeink kommunikációs nehézsége, ami segített abban, hogy egy sorstárs közösség alakuljon ki, ahol a szülők egymást is tudják támogatni, egymás tapasztalataiból tudnak meríteni amellett, hogy átfogó tudást szereznek az AAK-ról.
Azt az érzést viszem magammal, hogy nem vagyok egyedül. Eddig egyedül küzdöttem, mintha mindez csak velünk történt volna meg, de nem. És ez annyira felszabadító! (Szülői visszajelzés)
A képzés első foglalkozásainak fókuszában az állt, hogy átgondoljuk, milyen most a kommunikációnk a sérült gyermekünkkel. Mik azok a csatornák, módszerek, amiket már most is használunk? A gyermekünk mely jelzéseit tekinthetjük úgy, mint amik jelentéssel bírnak? Központi gondolat volt a teljes képzés során az, hogy megvizsgáljuk, és reflektáljunk arra, hogy a kapcsolódás-kötődés- játékosság területén milyen a viszonyunk a gyermekünkkel, és hogyan léphet be ebbe, hogyan segítheti ezt az AAK. Mindezzel a fókuszban, a képzés nem titkolt célja volt a részt vevő anyák erőforrásainak erősítése: hogy legyen hitük abban, hogy a kommunikációfejlesztésbe megéri fektetni időt és energiát, és el lehet érni változást.
Azt viszem magammal, hogy tenni kell azért, hogy tudjunk jól kommunikálni, és ha teszek érte, lesz változás. (Szülői visszajelzés)
A második napon elkezdtünk megismerkedni az AAK elméleti alapjaival, majd azzal, hogy mi mindent követel az AAK bevezetése és használata a családtól. Körbejártuk azt is, hogy milyen fontos, hogy megtaláljuk azokat az embereket, akik mintaadók, források lehetnek a számunkra a spéci gyerekhez való kapcsolódásban, ott, ahol nem működnek a megszokott rutinok. Mivel a fordított gyermeket nevelő családok számos szakemberrel állnak szoros kapcsolatban, végignéztük, hogy a szülő-terapeuta kapcsolat milyen szakaszokon megy át, és az egyes fázisokban milyen módokon segíthetik a szakemberek a családot.
A képzés során az általános elméletek felől indultunk és mentünk egyre konkrétabban a saját gyerekeink felé. Emellett egymás példáiból is sokat tanultunk. Amit kaptunk, az nem egy felépített fejlesztési terv - hiszen az nem is megvalósítható egy szakember állandó jelenléte nélkül. Sokkal inkább úgy működött, hogy megismerhettük az AAK eszköztárát, majd a saját gyerekünket szem előtt tartva, ezt szabhattuk a saját kommunikációs- és élethelyzetünkre. Ebben az is segített, hogy megismerkedtünk egy olyan szülővel, aki már régóta használja Down-szindrómás gyerekével az AAK-s módszereket. Mesélt arról, hogy az ő kommunikációs útjuk milyen eszközöket, kommunikációs formákat használva alakult, formálódott.
Egy általános “menetrendet” kaptunk ahhoz, hogy hogyan kezdjük el, vagy ha már elkezdtük, hogyan emeljük magasabb szintre az AAK használatát. Átgondoltuk, mik lehetnek azok az apró lépések, amiket a mindennapokba be lehet építeni úgy, hogy mindeközben figyelembe vesszük a család erőforrásait is.
Túl magas volt a léc, túlgondoltuk. Le kell bontanom kisebb lépésekre, amik könnyebben megugorhatóak a gyermekemnek. (Szülői visszajelzés)
Végre a gyermek lett a középpontban, hogy neki mi a fontos! Mik lehetnek vajon az ő szavai? (Szülői visszajelzés)
Hamar kikristályosodott, hogy bár kulcsfontosságú, hogy kommunikálni tudjunk a spéci gyerekeinkkel, nem lehet mindig ez a középpontban - egyszerűen van, hogy nem tudunk gyorsan és megerősítően reagálni a gyermekünk kérésére, mert például muszáj megenni a reggelit, el kell indulni otthonról vagy épp be kell venni a gyógyszert. Ez egy kis lépésekből felépíthető szemléletmód, ami folyamatosan bővíthető, lassan kialakítható, nagy türelmet igényel (önmagunkhoz és a gyerekhez is) és mindenképp számít a családtagok bevonódására/részvételére. Ez sokszor nehéz feladat. Kihívásként tekintenek erre a képzésen résztvevő szülők.
Kezd alakulni a rend a fejemben, de azt még nem tudom, hogy a családtagoknak hogy fogom átadni mindezt. (Szülői visszajelzés)
Nagyon sok oldalról körbejártuk az AAK-t. A képzés arra koncentrált, hogy mint szemléletre tekintsünk az AAK-ra, ami nemcsak egy szűk réteg számára elérhető, hanem bárki számára. A szemlélet alapján megvizsgálva a lehetőségeket minden család a számára megfelelő úton indulhat el, hogy mi az, ami nekik segítség, amit be tudnak építeni a hétköznapok rutinjába, hogy ezzel segítsék az érintett gyerekhez való kapcsolódást.
Bokor-Bacsák Györgyi ezzel kapcsolatban így fogalmazott: nem arról van szó, hogy ki kell választanunk egy bizonyos kommunikációs formát, mondjuk a kommunikátort vagy a gesztusnyelvet, hanem összefonjuk a lehetőségeket aszerint, hogy a mi családunk melyik élethelyzetben melyiket tudja használni.
A harmadik nap során videók elemzésével határoztuk meg egyes szituációkban a kommunikáció megjelenésének szintjeit, az AAK használatának lehetőségeit. Majd a negyedik nap kis csoportokban kaptunk a saját gyermekünkre vonatkozó kérdésekre konkrét javaslatokat: az étkezés, önkiszolgálás és a játékhelyzetek során megjelenő AAK-s lehetőségeket beszéltük meg, valamint személyre szabottan átgondoltuk a kommunikációfejlesztés következő lépéseit. A csoportalkotásnál a hasonló szükségletű, képességű gyermekek szülei egy csoportba kerültek, így egymás kérdéseiből is el tudtunk vinni magunkkal ötleteket.
Rengeteg új technikát és stratégiát tanultunk ez alatt a négy nap alatt, de talán ami még ennél is fontosabb volt, az az, hogy a saját gyerekünk igényeit, képességeit, és meglévő kommunikációs megoldásait figyelembe véve vázoltuk fel azt az irányt, ami felé az egész család lehetőségeit/erőforrásait szem előtt tartva el tudunk indulni.
Az AAK használata sok tudást és tapasztalatot kíván ahhoz, hogy hatékonyan tudjuk használni. A kommunikáció módjának együtt kell tudniai növekedni az érintett gyermek igényeivel, szükségleteivel. Ebbe pedig a szülői, családi oldalról is folyamatosan energiát kell fektetni, mert ahogy a gyerekünk a ruháit kinövi, bizony, a kommunikációs stratégiái is változhatnak, bővülhetnek, amit együtt élünk meg a gyerekkel.
Most, hogy itt vagyok 4 napja, jobban értem, hogy mit és hogyan jelez a gyerekem. Rájöttem, hogy egy csomó mindent csinál (kommunikáció terén) és eddig nem vettem észre. (Szülői visszajelzés)
Az AAK jó játék! (Szülői visszajelzés)
Nagyon köszönöm, hogy részt vehettem. Segítő kezet nyújtott egy válsághelyzetben. Továbblendített.Segített tudatos, kompetens szülőnek lenni. Nagyon-nagyon profi volt, jó lenne, ha bárhová mennék fiammal kapcsolatban, ilyennel találkoznék. Magasra tettétek a lécet a többi fejlesztő előtt. (Szülői visszajelzés)
Megtanultam, hogy az AAK alapja a szeretetteli kapcsolódás. (Szülői visszajelzés)
Commentaires