Beszámoló a gyógypedagógusoknak rendezett alapozó AAK (Alternatív és Augmentatív Kommunikáció) képzésről egy érintett anyuka szemszögéből
Mi az AAK? Az egy olyan lehetőség, amelynek segítségével a kommunikációs nehézséggel (is) küzdő gyerekek eszközt kaphatnak vágyaik kifejezésére. Az önkifejezés nagyon fontos mindenkinek, de ezeknek a gyerekeknek, akiknek rendszerint több nehézségük is van, különösen.
Milyen képzésről lesz szó?
Az Egy Sima Egy Fordított Egyesület az Inklúzióért négynapos AAK-képzést tartott kifejezetten terapeutáknak. A csoport tagjai olyan 0-6 éves gyermekekkel foglalkoznak, akiknél nem az autizmus a vezető fogyatékosság. A szakembereknek először volt lehetőségük elmerülni az AAK világában. A képzést a Slachta Margit Nemzeti Szociálpolitikai Intézet és a Belügyminisztérium támogatta.
Beszámoló érintetti szemmel
Jelencsik-Mátyus Kinga
Én, aki az összefoglalót írom, a végzettségem szerint nyelvész vagyok. Három gyermekem közül a középső kisfiam egy ritka genetikai betegség miatt nehezebben mozog és nem beszél. Igyekszünk kitalálni, hogy mik a vágyai, mit akar.
Kíváncsi voltam, hogy érintett szülőként mi a fontos számomra ebből a képzésből, hogy meg tudjon valósulni az AAK a mindennapjainkban. Az összefoglalóból az érintett szülők is képet kapnak arról, hogy milyen is az AAK használatához kapcsolódó közös munka a terapeutával.
A képzés szervezői, oktatói
Bokor-Bacsák Györgyi szomatopedagógus-logopédus
Sugár Sára szomatopedagógus, értelmileg akadályozottak és autizmus spektrum pedagógiája szakos gyógypedagógus, evésterapeuta
Szirányi Mariann szomato- és tiflopedagógus (látássérültekkel foglalkozó pedagógus)
Először anélkül, hogy belemennénk a tudományos háttérbe, nézzük meg, milyen alapvetések jellemzik az AAK-t!
Az AAK mint szemlélet
A célunk, hogy segítsük a gyereket továbblépni a kommunikációs helyzetekben és az önérvényesítésben.
Ez lesz a fejlesztés középpontja. Ez nem egy technika, hanem egy nézőpont, egyfajta gondolkodásmód.
Mivel minden eset más, minden gyerek más, minden család más, nagyon sok átgondolással, odafigyeléssel kell kiválasztani az eszközöket, amelyeket a gyerek pillanatnyi szintjén használni tudunk. A terapeutának folyamatosan gondolkodnia kell, hogy az adott szakaszban épp mi működik a gyereknél: azon dolgozik a családdal együtt, hogy az AAK-t a gyermek épp aktuális céljaihoz igazítsa - ezt a folyamatos gondolkodást nem lehet megspórolni az AAK-ban.
Nagyon fontos, hogy nem arról van szó, hogy a gyógypedagógusnak mást kell csinálnia a terápián, vagy a szülőknek mást kell csinálni otthon, mint eddig, hanem a “szokásos” fejlesztési helyzetekben, vagy a mindennapi gondozási helyzetekben (pl. kézmosás) is fel kell ismerni, hogy mi lehet a kommunikációs cél, és hogy lehet azt megvalósítani. Hiszen a kommunikáció minden tevékenységünkben, minden fejlesztésben benne van, pusztán arra van szükség, hogy ezeket a helyzeteket kihasználjuk arra, hogy fejlesszük a kommunikációt is.
Az AAK ad egy eszköztárat a terapeuta és a család kezébe, amiből ki kell választani, hogy az adott gyereknek az adott élethelyzetben mi működik a leginkább.
Hatással lenni a világra
Az egész képzésnek az a célja, hogy a lehető legnagyobb mértékben növelni tudjuk a gyerek kommunikációs kompetenciáját, ezzel növelve az önállóságát is. Az AAK eszközt ad a gyerek kezébe, amelynek segítségével ki tudja fejezni, hogy mit akar. Megtapasztalhatja, hogy hatással van a világra: jelezni tudja például, hogy ki akar szállni a székből, fel akar menni a lépcsőn, vagy épp mással akar játszani.
AAK mint a kommunikáció támogatása - nem a beszéd helyett!
Azzal, hogy AAK-val segítjük a gyermeket az önkifejezésben, erősen támogatjuk a kommunikációjának a fejlődését is. Minden olyan lehetőség, ami a kommunikációs helyzetben megmutatja, hogy mi a gyermek szándéka, jó irány a beszédfejlődés szempontjából is. Éppen ezért
nem kell félni attól, hogy ha valaki az AAK segítségével megtanul más csatornákon - pl. tárgyak vagy képek segítségével - kommunikálni, akkor majd nem fog beszélni.
Ugyanakkor a beszédindítási helyzetekben is figyelembe kell venni, hogy a gyermek mennyire tud hatással lenni a világra. Valószínűleg nagyobb hatást tud elérni, ha megtanulja a ki, le, mást, még, add ide szavakat, mintha tud kakas- és malachangot kiadni. Ezzel a beszédkészséget olyan szintre hozzuk, ami támogatja a gyermeket a céljai elérésében.
Kapcsolódás
Az AAK alapja a kapcsolódás, a kapcsolódás a gyerekhez. Általában a családok azt gondolják, hogy nem tud játszani a gyerek, mert nem tud, mondjuk Montessori-tornyot építeni, vagy nem szeret kirakózni. Nagyon felszabadító a család számára, ha azt mondjuk,
tekintsenek a játékra úgy, mint olyan tevékenységre, amit együtt szeretnek csinálni. Ha az apuka kimosott, nagy zoknijaival szeret játszani a gyerek, akkor az lesz a közös tevékenység.
A terapeutának is bele kell helyezkednie abba, hogy az AAK csak akkor fog működni, ha ő maga, vagy a terápiás helyzet/feladat vonzó a gyerek számára, ha akar hozzá kapcsolódni. Ebbe beletartozik az is, hogy a gyerek meglévő kommunikációját nagyon komolyan vesszük: nem mondjuk azt, hogy “csak hisztizik”, hanem próbáljuk megérteni. Figyelembe vesszük és figyelünk rá, próbáljuk megérteni, akármilyen csatornán keresztül is kommunikál.
Következetesség
Nagyon fontos, hogy a megtanult jeleket az esetek nagy részében a család is jelnek fogja fel, és annak megfelelően reagáljon. A következetesség az egyik kulcsa annak, hogy az AAK beépülhessen a mindennapokba. Ez nem feltétlenül könnyű: például ha folyamatosan a nem jelzést használja a gyerek, akkor nehéz ennek megfelelően cselekedni. Nehéz megtalálni ebben az egyensúlyt, de lehet, hogy az életkorának teljesen megfelelő viselkedés például az, hogy mindig nemet mond, csak eddig nem tudta ezt kifejezni.
Próbálkozás
A képzés egyik sajátossága, hogy a bevált gyakorlatok mellett
az oktatók azt is megosztják a hallgatósággal, hogy milyen próbálkozásaik voltak, amik nem váltak be.
Ez azért fontos, mert az AAK fontos jellemzői az állandó odafigyelés és az állandó próbálkozás. Lehet, hogy megpróbálok valamit, és a gyerek/család adott élethelyzetében az nem fog működni. Ez nem baj, akkor megyek tovább, keresem a további lehetőségeket.
Erős szülő-terapeuta kapcsolat
Az AAK-val olyan eszközt adunk a gyerek kezébe, amivel a saját határait meg tudja húzni, amit olykor nehéz lehet elfogadni a családnak. A terapeuta ilyenkor azzal is támogatja a családot, hogy tájékoztatja őket az életkornak megfelelő kommunikációs cselekvésekről. A kapcsolat kétirányú: a terapeuta is sok információt kap a családtól például arról, hogy a gyerek otthon hogyan használja a jeleket, milyen jeleket talál ki, miket nem használ. Ezek alapján közösen újra lehet gondolni az AAK-val való munkát.
Az alapvetések után most lássuk a legfontosabb pontokat, amelyeket a terapeuták a négynapos képzés során elsajátíthattak az AAK-val kapcsolatban.
Saját élmények, széles eszköztár, saját esetek
A képzés első napján több játék keretében szereztek saját élményt a hallgatók arról, hogy milyen, ha nehezített a kommunikáció. Kipróbálhatták például, hogy milyen az, ha a másik hallgató mondatát kell kitalálnunk úgy, hogy ő csak igennel és nemmel válaszolhat. Vagy megismerhették a lassított kommunikációt, amikor 10 másodpercet várni kell, mielőtt a másik mondatára reagálhat. Így a résztvevők érzelmi szinten elmélyedhettek abban, hogy mi az AAK.
A második napon arról gondolkodtunk közösen, hogy mennyire komplex a beszéd kialakulása, illetve hogyan lehet a beszéd elindulását serkenteni úgy, hogy közben AAK eszközöket, módszertant használva valósuljon meg a kommunikáció.
A harmadik napon külön részleteztük (1) a tárgyas, (2) a képes és (3) a mozgásosan kivitelezett gesztusok, jelek segítségével történő kommunikáció sajátosságait. Mindezek mellé behoztuk a (4) töredékes szóbeli kommunikációt is, és arra bátorítottuk a résztvevőket, hogy ebből a négyből bátran válogassanak, és egy totális kommunikációs eszköztárat alakítsanak ki a gyereknek.
Fontos üzenetünk volt, hogy fütyüljenek minden szabályra, figyeljék a gyereket, hogy mi az, amit ő hatékonyan és jól tud használni. Az AAK állandó megfigyelés, folyamatos nyomozómunka és kísérletezés.
A képzésen részt vevő hallgatók a saját eseteiket is elhozták a tréningre, és az utolsó napon az AAK szempontjából vizsgálták meg ezeket három téma szerint rendezve: önkiszolgálási és gondozási helyzetek; játékhelyzetek; fejlesztések, következő lehetséges fejlesztési célok.
Minden hallgató mindhárom nézőpontból végiggondolta az általa hozott esetet az oktatókkal, hogy helyére kerüljenek a korábban tanultak.
Azért is voltak hasznosak ezek a beszélgetős csoportok, mert a terapeuták a tanulmányaik során kevés helyzettel találkoznak, ahol a családdal együtt gondolkodva, a gyereket folyamatosan figyelve kommunikációs eszközöket/lehetőségeket adhatnak a kezükbe.
Nézzünk erre néhány példát:
Önkiszolgálási és gondozási helyzetek
Szerencsére újabban egyre több gyógypedagógiai fejlesztésnek része a gondozási és önkiszolgálási helyzetek megfigyelése, különösen igaz ez az evéshelyzetek megfigyelésére. Ha AAK-ban gondolkodunk, akkor elengedhetetlen ezeknek a helyezeteknek a "használata", hiszen minden nap, többször ismétlődnek és sokszor kifejezetten motiválóak (pl. egy kedvenc étel elkérése) vagy épp ellenkezőleg, kihívást jelentenek.
Játékhelyzetek
Ha a gyereknek sikerült megtanítani egy jelzést, ami azt jelenti, hogy “mást” (más játékkal akarok játszani, mondjuk), akkor az első alkalom során ahányszor a gyerek azt jelzi, hogy “mást”, annyiszor fogok kimenni és új játékot hozni. Lehet, hogy 40-szer. És akkor a második alkalom során már elmondhatom majd neki, hogy “Várj, ezt befejezzük, és utána hozok.”
A lényeg, hogy a megtanult jelzést integráljuk a fejlesztési helyzetbe, és otthon is integrálni tudják a családok a mindennapokba.
Nagyon fontos, hogy úgy kapcsolódjunk a gyerekhez, hogy ő tudja, itt most valami izgalmas, jó dolog fog történni, amit ő szeret. És egy ilyen helyzetben induljunk a kommunikációs célunk felé.
Fejlesztések, következő lehetséges fejlesztési célok
Folyamatosan meg kell vizsgálni, és folyamatosan újra kell gondolni, hogy mi a cél az adott gyereknél. A nagy cél az, hogy kommunikáljon a gyerek, de hogyan lehet ezt pici lépésekre lebontani a terápiás helyzetben úgy, hogy elérjünk a célhoz? Sokszor a gyógypedagógusok, konduktorok “csinálják a showt” a gyerek körül. Pedig a várakozás, a gyermek reakcióinak a kivárása pont ugyanolyan fontos. Várjuk meg, hogy jelezzen. Várjuk meg, hogy próbálja felhívni magára a figyelmet, hogy próbálja megszerezni a kedvenc játékát.
A kommunikáció fejlesztésében az a jó, hogy nem kell külön jutalmazni a gyereket, ha sikerült "megnyomnia a gombot".
Maga a kommunikáció sikere a jutalom. Ha sikerült elmondania, hogy mit szeretne, ha sikerült élményt megosztania, beszélgetést kezdeményeznie, akkor maga ez az öröm, ennek a kapcsolódásnak a létrejötte a jutalom.
Végül még egy személyes sztori
Mire megírtam ezt a cikket, és átgondoltam a mi kommunikációnkat a kisfiammal, rájöttem, hogy a gyerekem nem egy harmadik tányér ennivalót kér, amikor a kanalat csörgeti a tányérban, hanem ő maga akar kanállal enni/kalimpálni és aztán szétkenni az ebédet az asztalon. Rájöttem, hogy egy csomó esetben nem figyelek eléggé, csak a saját (bebetonozódott) elgondolásaim alapján cselekszem a fiammal kapcsolatban. Ez frissítő élmény volt, és most mindenki boldog. Könnyűnek nem volt könnyű, mert kb. ötször annyi ideig tartott az evés, és utána egy csomót kellett takarítani, de szuper, hogy rájöttem, és mostantól jobban fogok figyelni.
Az AAK-ra sok gyereknek, sok családnak szüksége van. Az Egy sima egy fordított - Egyesület az Inklúzióért évente egyszer tart képzést terapeutáknak a saját helyükön, az Appy-ben, de ha te egy olyan szervezetnél dolgozol, ahol épp nagy szükség lenne egy ilyen tréningre, és mondjuk pályázati háttérrel finanszírozni is tudjátok, akkor keressétek az egyesületet és elviszik a képzést hozzátok is.
Erre az email címre írhattok: aak@egysimaegyforditott.hu
Az egyesület nemcsak terapeutáknak, hanem szülőknek is szervez AAK képzéseket. Részletek itt: https://www.egysimaegyforditott.com/aak-kepzesek
