top of page

BLOG

Akadálymentes nyár

Biztos mindenkinek a fejében, digitális vagy papír alapú jegyzetfüzetében, esetleg naptárjában ott lapul egy lista, hogy mit kell beszereznie és összepakolnia a nyaraláshoz. Vannak azonban, akiknek egy ezt a fázist megelőző listájuk is van: hogyan kell felkészülniük a nyaralásra, milyen spéci eszközök, információkra van szükségük ehhez, nem utolsó sorban pedig gondosan ki kell választaniuk az utazási célpontjukat, szálláshelyüket. Mert ez nem mindenkinek olyan egyszerű és egyértelmű, hogy csak rábök a térképre és már csomagol is (és most nagyvonalúan tekintsünk el az anyagi szempontoktól…).


A nyár első napjaiban az akadálymentes nyaralás lehetőségeiről, szempontjairól és az akadálymentességi információ fontosságáról Kreschka Róberttel beszélgettünk, aki az Access4you csapatában dolgozik, és az auditálási folyamatokat vezeti. (Az Access4you-ról már írtunk egy rövidke ismertetőt ebben a cikkünkben, és a munkájuknak most is csak egy kis szeletét mutatjuk be. Biztos lesz még róluk/velük cikkünk, de addig is érdemes figyelemmel kísérnetek a munkásságukat.)

A cikkünk második felében pedig az egyesületünk spécianyáitól olvashattok egy kis lelki muníciót, hogy miért is fontos és érdemes spéci gyerekestül útra kelni.


HOL?

Az akadálymentesség első körben nagyon egyszerűen hangzik, egészen addig, amíg valóban nincs rá szükség. És közlekedhetünk akár kerekesszékkel, akár gyengénlátóként, de akár babakocsival, egy műtét után mankóval, vagy éppen nagy csomagokkal költözködés során, rájövünk, hogy bizony egy aprócska lépcsőfok, szűkebb ajtó, lifttelenség a 3. emeleti garzonba, és máris fényévekre vagyunk a mindenkit megillető szabad mozgás és tartózkodás jogától. Az egész rendszert bonyolulttá teszi, hogy


nincs két egyforma speciális igény, mint ahogy az is, hogy az épített környezetünk sem egy ideális világ kritériumainak megfelelően épült (több tíz, vagy akár száz évvel ezelőtt).

Ezt az akadályt igyekszik az Access4you megugrani, és hitelesítési és kritériumrendszerével olyan megbízható akadálymentességi információt kínálni 9 érintetti csoport szempontjai szerint, hogy mindenki kicsemegézhesse abból a számára fontos tudnivalókat.



A honlapjukon és az applikációjukban (többek között) olyan szállásokról, rendezvényhelyszínekről, éttermekről lehet részletes és megbízható információkat találni, amelyek a megadott szempontok szerint legalább egy érintetti csoport számára akadálymentesnek bizonyulnak. Illetve nemcsak maga a helyszín, hanem annak megközelíthetősége is megfelel ezeknek a kritériumoknak (így nem történhet meg az az eset, ami az Access4you alapítójával, hogy bár a szálláshely, ahová érkezett, teljesen akadálymentes volt, a szálláshelyre való bejutást az utcáról 4 lépcsőfok tette lehetetlenné…).

Az is szuper, hogy a helyszínekről fotókat is találhatunk, amelyek még pontosabb információval látnak el minket, és megítélhetjük, hogy számunkra akadálymentesen valóban használható-e az az adott helyszín. Ugyanis még ha papíron meg is felel az akadálymentesség kritériumainak egy helyszín, az egyedi igények és a valóság metszéspontja sokszor elcsúszik.


Hogy az utazási vágyálmainknak ne a listán felsorolt szálláshelyek szabjanak határt, Kreschka Róbert egy nagyon egyszerű tanácsot adott: személyesen érdeklődni kell. Az online szállásfoglalások rendszerében talán régies módszernek tűnhet felemelni a telefont, de ez a megoldás mindamellett, hogy a spéciségünkre szabott igényeinket a lehető legpontosabban tisztázhatjuk, képet kaphatunk arról is, hogy mennyire akadálymentes a helyszín a fejekben.

Mert sokszor ott dől el minden, és ha a szemlélet már nem hiányzik, akkor a rugalmas megoldások sem fognak.

Ami persze mindkét fél részéről szükséges feltétel. Ez az utazási szolgáltatásokra is vonatkozik, akár busszal, vonattal, vagy repülővel utaznánk. Érdemes előre tájékozódni (például hogy a kiindulási és a célállomás is akadálymentes-e, vagy a reptéri személyi segítő szolgáltatás alatt mindenhol ugyanazt értik-e), de ha van igény, akkor a szolgáltatások is mozdulnak abba az irányba (ld. kritikus tömeg).


MERRE?

Két nagyszerű alkalmazás is létezik, amelyek a spéci közlekedők számára hasznos információt adhatnak az útvonalak tervezéséről. Az egyik egy magyar startup projekt a Route4u, akik az útvonaltervezésekben szeretnék támogatni a kerekesszékes közlekedőket (és babakocsi-használókat, idős embereket, és mindenkit, akinek szüksége van a lehető leggöröngymentesebb útvonalra).


A másik pedig a BindiMaps, ami kifejezetten belső terekre szakosodott applikáció, mert ki ne érezte volna már magát elveszettnek egy pl. reptéri környezetben. Nagyszerű dolog, hogy már a budapesti reptéren is elérhető (sőt! a reptéri buszjáratokon is), hogy a gyengénlátó és vak felhasználók közlekedését hangalámondással segítsék. A budapesti reptéri szolgáltatásról itt olvashattok bővebben.



HOGYAN, és különben is MIÉRT?

Személyes gondolatok és tapasztalatok a nyárra egyesületünk spécianya-szakértőitől 🦄


Fruzsi, aki a nyaralás alatt is akadálymentesíti az akadálymentesíthetetlent

A nagyon nagyon speciális igényű (lásd halmozottan sérült) Jánokkánk 15 éves, ebből 13 nyáron nem volt kórházban, és most érte el azt a versenysúlyt, amivel már igazán kihívás az élet. De eddigi tapasztalataim alapján azt tudom mondani, hogy nyaralás ügyben is a fejekben kell akadálymentesíteni, főleg sajátunkban. Az elmúlt 13 év nyarain az egyetlen szempont az volt, hogy társaságban legyünk. Nekünk sosem az a nyaralás, hogy luxus helyekre menjünk, hanem az, hogy egy ideiglenes kommunában együtt terelgetjük a gyerekeinket a barátainkkal és/vagy rokonainkkal egy valamilyen tájban. Ennek eredményeképp rengeteg helyen aludtunk földön, összetolt emeletes ágyon, matracon, öten egy szobában… és főztünk és turmixoltunk fák tövében vagy túlzsúfolt konyhákban. Egy szó mint száz, számunkra a nyaralás az, - hogy cserébe a levegőváltozásért és a társaságért - rettentően nem kényelmes körülmények között, szívatjuk magunkat.


De a levegőváltozás és a társaság bizony életmentő és szerintem a legfontosabb túlélési eszköz az életben, főleg a hosszú és amúgy monotonnak ígérkező nyári szünetben.

És ezért gondolom, hogy a fejünkben kell akadálymentesíteni, mert nyaralni gyerekekkel rohadt fárasztó, speci gyerekkel pedig fárasztó a négyzeten. Szóval ennek a fárasztóságnak az árnyképét kell odébbtolni, és az így megnyílt úton elindulni akárhová, egy szekérderék pelenkával, turmixgéppel, 8 kiló főzni való zöldséggel és 70 váltás ruhával. Annak reményében, hogy az évtizedes nyaralási hagyományok a szívbéli barátokkal/rokonokkal - a lépcsők, az alkalmatlan konyhák és fürdőszobák ellenére is - aranyat érnek a lelkünknek. És utánuk nagyon jó kicsit otthon pihenni és rettentően unatkozni.


Flóra, avagy adaptáció a folyamatos változáshoz

Amíg pici volt D., igazából egy sima babakocsis gyereknek számított, és 3 éves koráig így is volt, és ott lett aztán egyre furább, hogy ő babakocsiban van. Olyanok voltunk mint egy kisgyerekes család, csak egy kicsit hosszabban tartott.


Alapgondolatunk, hogy bár D. mozgássérült, ugyanaz jár neki, mint a többi testvérének.

Nagyon mobilak voltunk, hátunkon hordozóban, vagy az egyre nagyobb babakocsikban vittük őt az Aggteleki Cseppkőbarlangba, Tisza-tóba ugrálni, sőt, az Eiffel-torony tetejére is felvittük. Ő is jött mindenhová, ahová a nagyok jöttek.

Új korszak kezdődött, amikor D. már kellően nehéz lett (8-9 évesen), és amikor a kerekesszéket elkezdtük használni. A nyaralásszervezés bonyolultabb lett, és már sokkal nehezebben indulunk el vele. Bár a kerekesszék is korlátoz minket bizonyos módokon, de azért meg lehet oldani. Olyan szálláshelyeket választunk ki, aminél jelzik, hogy akadálymentes, vagy legalább földszinti, és nem kell lépcsőzni. De persze volt, hogy belefutottunk, hogy utolsó pillanatban kiderült, hogy a földszinti szoba mégsem földszinti (ezért klassz és fontos az Acccess4you munkája :) - a szerk.). Figyelünk rá, hogy ne zavarjunk másokat, mert D. azért nem teljesen úgy viselkedik, mint egy “átlagos” 12 éves. Szempont, ha olyan az étterem, ebédlő, hogy oda tudjuk jól tolni az asztalhoz. Általában apartmanokba szeretünk menni, ahol magunknak főzhetünk, így senkit nem zavar, hogy ő még most tanul önállóan enni, és minden tiszta dzsuva lesz a végén. Túrázás, kirándulás már nem igazán jön szóba, egyrészt az akadálymentesség mentessége miatt, másrészt D. sem örül, ha csak ül egész nap. Így ezt a hobbinkat külön kell megoldanunk, vele nem tudjuk. Mivel nagy szenvedélye a családnak a síelés, fontolgatjuk, hogy kipróbáljuk a mozgássérültek számára spéci felszerelést és hozzáértő szakember segítségét kínáló szolgáltatást. Hátha ez újra adja a közös sportos élmény lehetőségét a családunknak.



Vera, ahogy mandulavágású szemeken keresztül ismerkedik a világgal

Az akadálymentesség nálunk nagyon mást jelent, mert Artúr nem kerekesszékes, hanem egy furcsán-billegve járó, különleges szemű, Down-szindrómás kisfiú. Négy és fél éves, egy éve tanult meg járni, és néhány hónapja volt az az első élményünk, hogy lehet vele várost nézni, erdőben sétálni. Persze az, ami a másfél éves gyerekeknél igencsak jellegzetes, cuki és kívánatos, hogy minden bogárnál megálljanak, mindent megfogdossanak (nagyvárosi utcák tisztulnak nyomukban…), és mindig másfelé akarjanak menni, az nála most tombol. Nekünk is szokatlan, bár igyekszünk örülni neki és értékelni, a majd’ 20 kilós gyerekkel folytatott harcainkat a járókelők sokszor szemlesütve nyugtázzák, “hát persze, biztos nem érti!”.

Az éttermekben, kifőzdékben és cukrászdákban tett látogatásaink a három éves késéssel jelentkező mozoghatnék és minden IS érdekel megspékelve a megölelném az egész világot Artúrra jellemző lendületével igencsak turbulens látogatásokat eredményez. Bár korábban megvetettem az ilyen cselekedeteket, mostanában az asztalokra kitett kenyér, a gyorsan elkészülő sült krumpli, és a táskámban meglapuló színezők, illetve a Kuflik c. mesekönyv-sorozat valamelyik példánya mindig ad egy kis időt, hogy néhány pillanat erejéig átadhassuk magunkat a nyaralunk tiszavirág-életű gondolatának.

Az útnak indulásnál mindig az az egyik fő motivációm (még ha a tapasztalataim meg is akadályoznának ebben), hogyha


minél több ilyen helyzetet megtapasztalunk, minél inkább megismeri ő is és mi is a társas mozgás szabályait, kereteit, annál könnyebb lesz.

Annál könnyebben fogom venni, hogy egy nem feltétlen a korának megfelelően viselkedő, nem átlagosan kinéző kisgyermekkel hódoljak a minden zeg-zugot bebarangolni óhajtó szenvedélyemnek. Artúr pedig remélem, megmarad a világ minden részletére nyitott és érdeklődő kisfickónak, aki egyre ügyesebben mozog majd benne. Pláne, mert őt is megilleti a világ felfedezésének lehetősége.

Commentaires


bottom of page