Bár a jelen cikk személyes indíttatásból született, mégis sokaknak hasznos lehet. Azt igyekeztünk összeszedni, hogy mik az elérhető jogszabályi információk arról, hogyha spéci gyerekünket szeretnénk óvodába vinni. Mivel vészesen közeledik az óvodai jelentkezések határideje, ímhol egy kisokos, ami reméljük, hasznos és élő dokumentum lesz minden spéci gyermeket nevelő szülő számára.
Kezdjük is mindjárt azzal az alapvetéssel, hogy az egyesületnél hiszünk abban, hogy mindenki számára meg kell teremteni azokat a lehetőségeket, amelyekkel egyenlő esélyekkel vehetnek részt a mindennapokban, a társadalom működésében. Az inkluzív szemlélet számunkra azt a jövőbeli víziót jelenti, amely a boldog és egyenlő együttéléséről, a közösségek egyensúlyáról, a sokféleségünk kiteljesedéséről szól. Erről már sok irományunk született, például itt olvashattok az alapfogalmakról, mint a szegregáció, integráció és inklúzió.
Aztán persze írtunk már arról is, hogy miért is gondoljuk, hogy az óvodai csoportok (és persze minden egyéb közösség) miért válnak bőven termő táptalajjá, ha mindenkinek helyet adunk benne.
(Azt is szeretnénk még az elején leszögezni, mielőtt felbújtók szerepében tetszelegnénk, hogy tudjuk, ismerjük, megértjük a magyar közoktatás, és a gyógypedagógiai szakemberek lehetetlen és méltatlan helyzetét, erről is írtunk már.)
Óvodai kötelezettség
Ha a gyermek 3 éves lesz az adott év augusztus 31-ig, akkor meg kell kezdenie az óvodát a nevelési év kezdő napján legalább napi 4 órában. Ezalól akkor lehet kivételt tenni, ha az adott év (vagyis amelyik évben 3 éves lesz a gyerek), április 15-ig egy kérvényt adnak be a szülők az illetékes kormányhivatalnál, hogy mentsék fel a gyermeket az óvodai foglalkozás alól. Abban az évben, amikor a gyermek négy, illetve öt éves lesz újabb kérvényeket (különös méltánylást érdemlő esetben) kell benyújtani az adott év augusztus 31-ig, hogy a gyermek az óvodai kötelezettsége alól mentesüljön.
Az óvodai kötelezettségnek egy újabb kötelezettség vet véget, ez pedig a tankötelezettség, amely abban az évben lép életbe, amelyik évben a gyermek augusztus 31-ig betölti a hatodik életévét. Ha ezt egy évvel ki szeretnék tolni, akkor ismét kérvényt kell ehhez benyújtani, mégpedig az adott év január 18-ig a felmentést engedélyező szervnek (vagyis szakértői bizottságnak). Ha fordított gyermekről van szó, akkor a szakértői bizottság általában már a kérvény benyújtása nélkül is szokta javasolni, hogy még egy évig maradhasson a gyermek óvodában. Ha a gyerek marad az óvodában, a törvény még arra is kitér, hogy “a gyermek számára az óvoda a szakértői bizottság által javasolt fejlesztéseken túl, a tankötelezettség teljesítésének megkezdéséhez szükséges értelmi, testi, lelki és szociális érettség elérésére irányuló, az óvodai nevelés időkeretébe ágyazott célzott foglalkozásokat biztosít”.
Milyen óvoda
Sokféle ellátást biztosító óvoda létezik, ahol a fordított gyerekek külön, közös, vagy részben közös nevelési ellátásban részesülhetnek. Rengeteg jó és különleges gyakorlattal találkozhatunk, mint például a Pető Óvodának a fordított integráció csoportja, ahol az arányok fordítottak: a fordított gyerekek közé fogadnak sima gyerekeket. Mivel a szülő ismeri a leginkább a gyermekét, a család működését, ezért ő tudja a legmegfelelőbb döntést hozni, hogy melyik út az, amelyik számára a legmegfelelőbb, melyik az, amelyik a gyermekének fejlődéséhez a leginkább illő, a leginkább támogató közeget jelenti.
A szakértői bizottságok a rendelkezésükre álló információk (a gyermek korai fejlesztését végző gyógypedagógusok, konduktorok, logopédusok, stb. véleménye alapján), a vizsgálat során történő megfigyeléseikre hagyatkozva, a magyar oktatási/gyógypedagógiai helyzet szorító keretei között, a legjobb tudásuk (és lehetőségük) szerint igyekeznek megállapítani, hogy a gyermek nevelhető-e integráló intézményben. Természetesen van lehetőség a fellebbezésre, amennyiben a szülő nem ért egyet a szakértői bizottság véleményével. Ezt 15 napon belül kell megtennie a szakértői vélemény kézhezvételétől számítva.
Melyik óvoda
Mivel minden szülő a gyermeke számára a legmegfelelőbb és leginkább személyre szabottabb nevelési módszereket képzeli el, és ez pontosan így van a spéci gyerekekkel is, akiknek joguk van az igényeikhez, szükségleteikhez a legjobban igazodó támogatást megkapniuk.
A szülőnek pedig joga van ahhoz, hogy a szülő és a gyermek igényeinek és lehetőségeinek legmegfelelőbb intézményt választhassa ki az illetékes szakértői bizottság véleménye alapján.
Alapesetben az óvoda köteles felvenni azt a gyereket, aki az adott körzetben állandó lakcímmel, vagy tartózkodási hellyel rendelkezik. Aztán persze ez nem mindig igaz. Mert az óvoda alapító okiratában benne kell lennie, hogy milyen típusú, súlyossági fokú spéci gyermeket vállalnak, és mit tesz az intézmény az ő nevelésük érdekében.
A gyakorlatban feltűnik az ún. befogadó nyilatkozat, amelyet a gyakorlat szerint az intézmény állít ki, hogy a gyerek ellátását, óvodai nevelését tudják vállalni. Ezt a szülő be tudja mutatni a szakértői bizottságnak, előkészítvén az utat ahhoz, hogy a szakértői bizottság a kívánt intézményt jelölje ki a véleményében. Ezt viszont nem kötelező kiállítani az intézménynek, mint ahogy a szülőnek sem kell ezt bemutatni ahhoz, hogy a szakértői bizottság a kívánt intézményt jelölje ki.
Azt is fontos tudni, hogy egy óvodai csoport maximális létszáma 25 fő lehet, és ha a csoportba “enyhe értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos vagy pszichés fejlődési zavarral küzdő sajátos nevelési igényű tanulót két gyermekként, a mozgásszervi, érzékszervi (látási, hallási), középsúlyos értelmi fogyatékos, autizmus spektrum zavarral küzdő vagy halmozottan fogyatékos gyermeket, tanulót három gyermekként kell figyelembe venni az óvodai csoport létszámának számításánál, ha nevelés-oktatásuk a többi gyermekkel, tanulóval együtt történik.”
Szakemberek a gyerek körül: a gyógypedagógus, a konduktor és a fejlesztő pedagógus
A spéci gyerekek integrált óvodai neveléséhez az óvodának biztosítani kell a gyereknek megfelelő gyógypedagógust, konduktort, illetve a speciális tantervet, segédletet és minden olyan spéci eszközt, amelyekre a szakértői bizottság által meghatározott foglalkozásokon szüksége van a gyermeknek. Ha az intézményben nincsen ilyen megfelelő végzettségű gyógypedagógus vagy konduktor, akkor az utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózat útján is lehet azt biztosítani.
Fejlesztő pedagógust is köteles az óvoda fenntartója foglalkoztatni, heti tizenegy órában. Gyógypedagógai asszisztens pedig hab lehet a tortán: ő az, aki a gyermeket, a csoportot figyelemmel kíséri, támogatja a fordított gyerek jelenlétét, a többiekkel való kapcsolódását az óvodai csoportban.
A csillagok együttállása
Hogy a szakértői bizottság kiadja a fentebb már említett szakértői véleményt, amiben ki van jelölve az az óvoda, amelyiket a szülő és a gyermek szeretne, ahhoz rengeteg dolog kell még. Mindenekelőtt dokumentumok. Mint például az óvoda alapító okirata. Jó hír az, hogy ez nincs kőbe vésve, lehet kérvényezni, hogy a gyermek fogyatékosságának a BNO-kódját feltüntetve módosítsák a dokumentumot. Kell még az is, hogy ehhez az alapító okirathoz igazodjon az óvodai nevelési program, ami így ki kell egészüljön a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelvével.
Meg persze az is kell, hogy a minden egyéb dokumentum megfelelő legyen ahhoz, hogy a spéci gyerek fejlődését követhessék (pl. az óvodai napló segítségével).
Dokumentumok mellett olyan tárgyi feltételek is kellenek - személyre szabottan - mint például a gyógyászati segédeszközök, speciális játékok, vagy éppen az épület akadálymentessége.
Ha mindez adott, akkor jöhet a szakértői vélemény, amely kijelölheti a számunkra megfelelő óvodát.
Elmenni a falig
“Csak akkor érdemes abba az óvodába/csoportba vinni, ha az óvónő szívesen és szeretettel fogadja a fogyatékos gyereket” hallom sokaktól mint jótanács. Persze, eszem ágában sem lenne a gyerekem olyan pedagógus kezei közé ereszteni, aki nem foglalkozna jól, lelkesen, szakértelemmel a gyerekemmel (ha már az anyagi megbecsültség manapság nem lehet kívánság). De ez a tanács a spéci gyerekekkel kapcsolatban szinte mindig elhangzik. A félelem, a nem ismerés, a tabuk és az előítéletesség sokszor felülkerekedik az ember veleszületett kíváncsiságán és empátiáján. Ehhez persze hozzájárul az is, hogy a pedagógus-képzésben egyáltalán nem jelenik meg a gyógypedagógiai szemlélet, ami automatikusan magával vinné a menő sokszínűség, különbözőség természetességét.
Nagy szerencse, hogy tudunk ajánlani egy olyan nagyszerű programot, amely segítségével az óvodákba, iskolákba el tudjuk vinni annak a hírét és tapasztalatát, hogy milyen is fogyatékossággal élni, és hogy az mennyire nem is félelmetes, ha már van róla ismeretünk. Kattintsatok a képre, vagy IDE.
Bogarászós jogi olvasmányok: 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1100190.tv
32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1200032.EMM×hift=20170831&txtreferer=A11