Most, hogy nekünk, az egyesület alapítóinak a gyerekei is a kamaszkort tapossák már, elkerülhetetlen, hogy ezekkel a mérsékelten felvillanyozó témákkal magunk is foglalkozni kezdjünk. Útmutatónkból megtudhatod, hogyan fordulhat elő, hogy egy szülőpár, akik eddig mindent megtettek drága gyermekükért, egyszer csak úgy döntenek, hogy beperlik őt.
Ügyintézési kisokos sorozatunk 1. részéből megtudhattuk, hogy hova és hogyan érdemes fordulni támogatásért, amint kiderül gyermekünkről, hogy fogyatékosságban érintett. A második részben segítséget nyújtottunk az érintett családoknak abban, hogyan és milyen feltételek mellett tudják beszerezni az életüket megkönnyítő és az akadálymentesítést szolgáló eszközöket. Milyen kritériumok alapján válasszanak intézményt, és milyen bürokratikus feladatokkal kell megbirkózniuk gyerekük felnőtté válása kapcsán.
Sorozatunk 3. részében most a felnőttkor felé közeledő fogyatékos fiatalok körüli teendőket járjuk körbe Naszály Németh Rita segítségével, aki a Csillagház Általános Iskola pszichológusa és a Találj Magadra Egyesület munkatársa. Ritáék – akikről szintén írtunk már a blogunkon - nemrégiben estek át ezen a procedúrán Veron lányukkal.
Gondnokság alá vétel vagy támogatott döntéshozatal?
Amikor egy fogyatékosságban érintett gyermeknek közeledik a 18. születésnapja, a szülőknek - egy csomó információ alapos mérlegelése után - választaniuk kell, hogy az ő gyerekük esetében melyik döntéshozatali forma a legmegfelelőbb és legbiztonságosabb, hogyan tudnak a gyermek személyiségi jogaira a legjobban vigyázni.
Két lehetőség van: a támogatott döntéshozatal és a gondnokság alá vétel.
Akinek a belátási képessége még nem olyan mértékben csökkent, hogy cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezzék, de az ügyintézés során mindenképp segítségre szorul, annak a támogatott döntéshozatal lehet a jó megoldás. Ez csak az enyhe értelmi fogyatékosságban érintett emberek számára elérhető, és egyébként egy még aránylag kevesek által ismert és használt jogintézmény. Mindjárt mutatjuk, mi is ez.
Az, hogy egy gyermeknél működhet-e a támogatott döntéshozatal, élesben csak 18 éves korában derülhet ki. Ha mégsem működik, ideiglenes gondnokság alá vételt érdemes kérni, mert a végleges gondnokság alá vétel intézése egy évig is eltart, és ha a gyerek betölti a 18-at és önállóan cselekvőképtelen, nehéz helyzetek adódhatnak. Például nem lesz, aki aláírja a beleegyezést, ha műtétre kerül sor, mert a szülő már nem írhat alá beleegyezést helyette.
Támogatott döntéshozatal
Ez egy olyan döntéshozatali forma, ahol az érintett személyt a támogatója folyamatosan tanácsadással, információkkal segíti, és a döntéshozatali, illetve jogi eljárási folyamatok során végig személyes jelenlétével támogatja. Fontos feladata a támogatónak, hogy a helyzeteket támogatottja számára érthetővé és világossá tegye az ő értési szintjén.
Fontos cikkek ajánlója
A támogatott döntéshozatalról jó szívvel ajánljuk a TASZ könnyen érthető kommunikációval (KÉK) készült kisokosát. (Magáról a KÉK, azaz könnyen érthető kommunikációról egy korábbi blogcikkünkben írtunk bővebben.) A támogatott döntéshozatal témájában nagyon fontos cikkünk jelent meg 2022-ben a TASZ szakértőjével. (Az ide vonatkozó rész a cikk közepe táján olvasható.)
A támogató kirendelésére kétféle módon kerülhet sor: a támogatott személy kérelmére vagy a bíróság megkeresése alapján. A legeslegfontosabb a támogatott és a támogató közti bizalmi és partneri viszony, hiszen
a döntéseket sosem a támogató hozza meg! Ő a támogatott egyéni érdekét nézve csak segíti a támogatottat abban, hogy a jognyilatkozatait maga tegye meg.
A támogató kirendeléséhez a támogatott személy egyetértése mindig szükséges. A kirendelés történhet általános jelleggel vagy meghatározott ügycsoport tekintetében. Egy támogatóhoz legfeljebb két személy rendelhető ki. Ha a támogatottnak nincs olyan közeli családtagja, bizalmasa, akire ezt a feladatot bízná, igénybe vehet hivatásos támogatót is, aki ezt munkakörszerűen vállalhatja.
Gondnokság alá vétel
Amennyiben súlyosan fogyatékos gyermeket nevelünk, aki felnőtt korában sem lesz alkalmas önálló életvitelre, akkor jöhet szóba a gondnokság alá helyezés. Ez nem kötelező, de nagy segítség lehet, mert így a szülő továbbra is mindent el tud intézni a gyermek nevében. Hogyha (már) nem a szülők a felnőtté vált gyermek gondnokai, akkor hivatalosan kirendelt
gondnoka lesz, aki minden ügyben dönt, és eljár majd az akadályozott személy helyett.
Ha a gondnokság alá helyezés mellett dönt a szülő, akkor az eljárást érdemes már a gyermek 17 éves kora körül - vagy akár még korábban - elindítani, mert ez egy polgári per keretében zajlik, ami elhúzódhat.
1. lépés: A szülőnek be kell perelnie a saját gyerekét
Keresetlevelet kell kitölteni a gondnokság alá helyezési kérelemről és bevinni a Járásbíróságra.
A keresetlevelet vagy a szülő tölti ki és viszi be a bíróságra ügyfélfogadási időben, vagy megkéri a gyámhivatalt, hogy ők indítsák meg az eljárást.
Ügyvéd is kitöltheti a keresetlevelet, de egyszerűbb, ha a szülő intézi.
Szülői tapasztalat Naszály Németh Ritától
Ha 15-16 év körüli az eltérő fejlődésmenetű gyereked, akkor valószínűleg már rutinos multifunkciós ügyintéző vagy, némi nyomozói, levéltárosi, kapcsolatépítési és jogértelmezési gyakorlattal. Mindezekre szükséged is lesz, hogy eligazodj a bürokrácia rengetegében, mivel számos tapasztalat van arra, hogy a hivatalban sem tudják pontosan, mit és hogyan kell intézni.
Ne csodálkozz, ha bemész a gyámhivatalba, hogy segítsenek a gondnokság alá helyezésben, és ott esetleg azt mondják, hogy azt a szülőnek kell intézni. Vagy bemész a bíróságra a kitöltött keresetlevéllel, ahol meg azt mondják, a szülő nem adhatja be, csak a gyámhivatal. Nem mindig ők tudják jól!
2. lépés: Az első tárgyalás
A keresetlevél beadása után levelet kap a szülő, aki a felperes az ügyben, és a gyermek is, aki az alperes. Ez az idézés az első tárgyalásra. Figyelem! A tárgyaláson kötelező megjelennie a gyermeknek is!
Szülői tapasztalat Naszály Németh Ritától
Az első tárgyaláson a bírónő a következőket mondta diktafonra:
„Alperes arra a kérdésre, hogy tudja-e, hol van, „ö” hanggal válaszolt. Felperes szerint alperesnél az „ö” azt jelenti, igen.”
Miután két évig tuningoltuk magunkat erre a szitura, itt már alig bírtuk visszatartani a röhögést az apjával együtt. Az már kevésbé lehetett vicces, amikor az egyik ismerős nagylány végigzokogta a tárgyalást az első lealperesezéstől kezdve.
3. lépés: Igazságügyi elmeszakértő kirendelése
Az első tárgyalás után a bíró kirendeli az igazságügyi elmeszakértőt. Ez nem feltétlenül annyira rémisztő, mint ahogy hangzik. Még azt is lehet kérni, hogy a szakértő a családot az otthonában látogassa meg, ha nem tudnak elmenni egy ismeretlen helyre. A szakértő felméri, hogy a gyermek, azaz „alperes” valóban cselekvőképtelen-e.
Szülői tapasztalat egy közelebbről meg nem nevezett ismerős családtól
Amikor megkaptuk az idézést, megtetszett ez a szó, és onnantól kezdve előfordult, hogy szegény gyerekünket lealpereseztük. Például így: „Drágám! átpelenkáznád, kérlek, az ALPEREST?”
4. lépés: A második tárgyalás
Amikor lezajlik a vizsgálat, a kirendelt szakértő ír egy elmeszakértői véleményt, amit elküld a bíróságra, ahol ezt követően kijelölik a második tárgyalás napját. Szerencsére ezen már nem kell megjelenni.
5. lépés: Megszületik a határozat
A második tárgyalás után kézhez kapja a család a határozatot, hogy a gyereket gondnokság alá kell venni. A határozatot elküldik a helyileg illetékes gyámhivatalnak is, amelynek ki kell jelölnie a felnőtté váló gyermek gondnokát. Ehhez ők megkeresik és behívják a családot.
Szülői tapasztalat Naszály Németh Ritától
Fontos, hogy ha a szülő indítja a pert, akkor a határozat megszületéséig a gyámhivatal semmit, de semmit nem tud a gyerekről! Kizárólag a bírósági döntésről kapják meg a határozatot, amelyből annyi derül ki számukra, hogy van itt egy ember, akinek gondnokot kell kijelölniük. Nekünk nagyon kedves és segítőkész ügyintézőnk van, megkért bennünket, hogy meséljünk már kicsit Veronról 🙂
6. lépés: Kijelölik a gondnokot
A gyámhivatalnál kell jeleznie a szülőnek, ha ő szeretne a gyermek gondnoka lenni. Ezt időnként felülvizsgálják, változó, hogy mennyi időnként, ezért az első felülvizsgálat alkalmával érdemes kérni, hogy véglegesítsék is a döntést. Ezzel a procedúra lezárul, ezeket a lépéseket többet nem kell ismételni. De ez nem jelenti azt, hogy ne lenne teendő! Van, méghozzá évente!
7. lépés: Elszámolás, jelentés
Évente egyszer jelentést kell írnia a szülőnek a gyámhivatal felé. Ez praktikusan egy A4-es oldal, amin néhány kérdésre kell válaszolni.
A gyermek jövedelmét jelentő összeggel (pl. fogyatékossági támogatás) nem kell elszámolni. Arra is kötelezhetik a szülőt, hogy nyisson gyámhatósági számlát: erre főleg akkor kerül sor, ha a gyermeknek a támogatáson felül is van bevétele. Fontos tudni, hogy a gyámhatósági számláról csak úgy lehet pénzt kivenni, ha azt a gyámhivatal engedélyezi. Van olyan eset is, amikor úgy döntenek, hogy a szülő saját számlájára mehet a támogatás.
Szülői tapasztalat Naszály Németh Ritától
Az egy külön kérdés, bár szorosan ide tartozik, hogy hogyan tudod biztosítani a gyermekednek a későbbiekre a legoptimálisabb anyagi feltételeket. Legyen-e pl. ingatlan vagy más nagy érték a nevén? Legyen-e saját számlája már gyerekkorában? Ez azért fontos kérdés, mert ha bármije van, akkor szülőként már nem te fogod eldönteni a 18. születésnapja utáni naptól, hogy a bármijével a felnőtté vált gyermek mit kezdjen, hanem a gyámhivatal. Gyűlik a sok pénz a gyámhatósági számláján, te meg fizetsz neki mindent a saját pénzedből, ahogy eddig, hiszen te vagy “a zannya”. Ugyanakkor nem fogsz tudni kölcsönkérni tőle, ha új autó kell és kevés rá a pénzed, csak akkor, ha a nevére íratod az autót. Vagy nem fogsz tudni olyan dologra költeni a pénzéből, amiről nem kapsz számlát.
Hogy kezeljük az új helyzetet?
Mi szülők ismerjük leginkább a gyermekünket, mi tudjuk, hogy mennyire érti a világ dolgait, mennyire tud kisebb vagy bonyolultabb dolgokban dönteni. Ha úgy gondoljuk, hogy a gyermekünk igenis képes a maga módján felfogni és értelmezni a hivatalos ügyeket, és fontos neki is, nekünk is, hogy önrendelkező életet élhessen, és ebben hiszünk is, hogy sikerülhet, akkor ezt képviseljük. Ha mi komolyan vesszük őt, ha korrektül, felnőtt módon kommunikálunk vele a hivatalos eljárások során, mások is hajlamosabbak lesznek elhinni, hogy a sztereotípiák ellenére egy súlyosan fogyatékos ember is képes döntéseket hozni.
Minél több szülő demonstrálja a hivatalok előtt, de úgy általában a világban is, hogy az ő fogyatékos gyereke sok mindennel képben van, kommunikációra képes és akár döntéseket is tud hozni,
annál inkább gyökeret tud ereszteni az a szemlélet, ami magától értetődőnek veszi, hogy ők is teljes jogú tagjai a társadalomnak.
Következő ügyintézési kisokosunkban a fogyatékos emberek munkavállalásával kapcsolatos tudnivalókról és a különböző pénzügyi juttatásokról fogunk írni az őszi szezonban.
Comments