Mindenki-ÉRT: új képzésünk óvodásokkal foglalkozó szakmai csapatoknak

Hogyan segíthetjük az óvodások közösségi részvételét, különös tekintettel az értési nehézséggel küzdő gyermekekre? Mit tehetünk, ha a megszokott kommunikációs formák nem működnek, mert a gyerekek egy része nem reagál az olyan, eddig bevált pedagógiai eszközökre, mint a megbeszélés, az ismétlés?

NÉVJEGY - Mindenki-ÉRT

Az Egyesület az Inklúzióért szakemberei több mint 10 év tapasztalatára alapozva állították össze az egyalkalmas, élményalapú szakmai műhelyt, melynek középpontjában azok a helyzetek állnak, amikor a megszokott kommunikációs formák nem működnek. Ilyen helyzetekre kínálunk azonnal bevethető eszközöket, hogy megkönnyítsük minden egyes gyerek közösségi részvételét.

Az interjú Bokor-Bacsák Györgyivel készült, aki többek között a Mindenki-ÉRT program szakmai vezetője egyesületünknél.

Milyen cél lebegett a szemetek előtt az új képzés kifejlesztésekor?

A Mindenki-ÉRT tematika és a saját élményű tréning megalkotásával az volt a célunk, hogy ne legyen olyan óvodai kommunikációs helyzet, ahol egyes gyerekek elveszettnek érzik magukat. Workshopunkon azonnal használható eszközökhöz segítjük hozzá az óvodai nevelésben résztvevő szakembereket, ezen keresztül pedig az intézményeket, hogy minden kisgyerek felszabadultan, a körülötte lévő világ megértése által lehessen része a gyerekközösségnek.

A Mindenki-ÉRT képzést egy-egy óvodában a gyerekekkel foglalkozó teljes szakmai csapatnak ajánljátok. Miért?

Mivel a gyerekek támogatásakor is együtt dolgozik a csapat, kifejezetten fontosnak tartjuk, hogy ezt egységes szemlélettel és egységes eszközrendszerrel tegyék. A Mindenki-ÉRT képzés egyedülálló lehetőség az egész pedagógiai közösség, azaz az óvodapedagógusok, a dajkák, a gyógypedagógus(ok) és asszisztens(ek), esetleg az óvodapszichológus részére. Kevés ilyen jellegű képzés létezik, ahol a teljes csapat együtt ismerkedhet meg a különféle módszerekkel és együtt tapasztalhatják meg ezek működését, hogy később egységesen és további magyarázkodás nélkül használhassák őket.

Gondolhatunk a workshopra úgy, mint egy gyógypedagógiai gyorstalpalóra?

Nem szeretnénk ezt a látszatot kelteni. Itt senkinek nem kell gyógypedagógussá válnia – világos, hogy ez lehetetlen pár óra alatt –, viszont

mindenki elsajátíthat, kipróbálhat a képzésen olyan eszközöket, amelyek alkalmazkodnak a gyerekek különbözőségéhez, és segítenek a kommunikációs akadályok legyőzésében.

Nem csak a sajátos nevelési igényű gyerekek inklúziója a cél?

Ennél nagyobb léptékben gondolkodunk. Azt valljuk, hogy ha például egy SNI-s kisgyerek jobban alkalmazkodik, jobban érzi magát, azzal a teljes közösségnek segítünk. Ráadásul a bemutatott, felhasznált praktikák, eszközök minden egyes gyerek számára egyértelmű kommunikációs teret, ezáltal pedig biztonságos környezetet alakítanak ki, így egyformán profitálhat belőle a csoport minden tagja, nem csak a valamilyen értési nehézségben érintett gyerekek. Sőt, a felnőttek munkavégzését és a nyugodt légkör kialakítását is segítik az eszközök.

A workshopon nagyon hamar megtapasztalják a résztvevők, hogy a javasolt módszerek univerzálisak. Amikor együtt gondolkodunk azon, hogy egy-egy eszköz kiknek segíthet, elég gyorsan jön a felismerés, hogy mindenkinek.

Tehát ami például az idegen nyelvet beszélőknek, a más kultúrából érkezőknek, vagy a beszédértési nehézséggel küzdő gyerekeknek hasznos, az segíti a beszoktatás közben lévőket vagy a figyelemzavarban érintett óvodásokat is. Pontosan úgy, ahogy egy idegen helyen, mondjuk egy ismeretlen ország repülőterén mindenkinek egyformán hasznosak a piktogramok, mert egyértelműek és gyorsan dekódolhatók, mindenki tájékozódását segítik.

Konkrét problémákra, helyzetekre adtok megoldási javaslatokat?

Inkább úgy fogalmaznék, hogy konkrét példákon keresztül adunk át egy szemléletet, ami más helyzetekben is használható lesz. A résztvevők szoktak hozni gyakori nehézségeket. Vegyük például azt a játszótéren is sokszor előforduló helyzetet, hogy egy kisgyerek dobni kezdi a homokot.

Ilyenkor a felnőtt gyakran hosszú monológba kezd (netán emelt hangú kiabálásba a távolból), hogy „hányszor mondtam már, hogy ezt ne csináld, ne dobd a másik fejére a homokot, mert belemehet a szemébe, és sírni fog stb.”. Ez sok esetben kontraproduktív, ráadásul a megértési nehézségekkel küzdő gyerek a tiltás hatására nem feltétlenül tud más tenni, mint folytatni a tevékenységét.

Ehelyett inkább odamegyek és egy mindenki számára jól ismert gesztussal kísérve határozottan azt mondom: STOP!, tehát leállítom a nem kívánt viselkedést, majd magyarázat helyett jó alternatívákat javaslok. Olyan helyzetbe hozom a gyereket, ahol vonzó megoldások közül tud választani. Ha ezt a fajta problémakezelést következetesen alkalmazom, a gyerekek tudni fogják, hogy nem üvöltés lesz, hanem valami jó dolgot kínálok, így hamarabb vége lesz a nem kívánt viselkedésnek, vagy már el sem kezdődik...

Tehát a beszédnél, a magyarázatnál „rövidebb utakat” mutattok?

Igen, az a célunk, hogy egyszerűbbé, akadálymentesebbé tegyük a tudnivalók vagy az instrukciók átadását.

Egy csomó olyan helyzet van, amikor egy jól megválasztott eszköz ezerszer hatékonyabb, mint a hosszas magyarázat.

Amikor jegyet váltunk a libegőre, legyen ez otthon vagy külföldön, és meglátjuk a felfestett két tappancsot, azonnal tudjuk, mi a teendőnk, nem kell hozzá soknyelvű felirat vagy nyomtatott használati utasítás. Éppen így lehet egy gesztus, egy mozdulat is sokkalta hatásosabb, mint egy hosszas monológ.

Természetesen nem cél, hogy pantomimessé váljunk és kizárólag mutogatással vagy eszközhasználattal érjünk célt. Fontos, hogy az eszközöket mindig rövid, egyszerű és egyértelmű szóbeli kommunikációval együtt használjuk. A képzésen azt is bemutatjuk, mit és mennyit tegyünk hozzá szóban az adott eszköz használatához.

Milyen típusú eszközöket ismertettek a képzésen?

Például az alternatív és augmentatív kommunikáció (AAK) olyan egyszerű formáit, amelyek már óvodai környezetben is jól használhatók.

Olyan konkrét praktikákat vihetnek „haza” a képzésről a résztvevők, amelyeket akár már másnap, azonnal használhatnak.

A tanult módszerek gyors bevezetését segíti a képzést követően emailben küldött „digitális kezdőcsomagunk” is, amelyben nyomtatható AAK-eszközök szerepelnek.

Az AAK-alapú eszközök használata miért különösen hasznos az óvodai helyzetekben?

A gyerekeknek azért, mert egyértelművé, érthetővé, ezáltal pedig biztonságosabbá teszi a közösségben, óvodában töltött időt. Vannak gyerekek, akik egész nap alig értik, mi zajlik körülöttük, főleg, ha nehezített a beszédértésük, akár csak amiatt, mert más kultúrából vagy nyelvi környezetből érkeznek. Lehet, hogy elmondják nekik reggel az aznapi programot, de elképzelhető, hogy nem értik, illetve biztosan elfelejtik a nap végére, ezért egyre-másra váratlan események közepébe csöppennek.

Azt élik meg, hogy random történnek velük dolgok. Egyszer csak megjelenik egy fehér ruhás néni, aki beletúr a hajukba (védőnő), vagy egy szakállas bácsi, aki csokit oszt (mert ő a Mikulás), esetleg az udvari rohangálás helyett egyszer csak sorba kell állni és hozni a törölközőt (mert úszni indulnak).

Erre fel lehet készülni úgy, hogy a napirendet képek segítségével feltesszük egy táblára, hogy bármikor meg lehessen nézni, mi következik. Persze magyarázat is szükséges hozzá, de elég egyszer. Ez a felnőttnek is energiát takarít meg, ráadásul azzal a hatalmas előnnyel is jár, hogy a gyereket nem feszíti az az érzés, hogy nem ért vagy félreért valamit.

Az ördög ügyvédjeként felmerül a kérdés, hogy a sok nem verbális jelzés, eszköz használata nem „kényezteti-e el” a gyerekeket?

Határozottan nem, méghozzá két okból. Egyrészt az eszközök használatát minden esetben verbális kommunikáció is kíséri, másrészt

az általunk javasolt egyszerű, hatékony és egyértelmű módszerek biztonságot adnak a gyerekeknek (minden gyereknek) és a pedagógiai munkát végzőknek egyaránt.

Drágák ezek az eszközök?

Egyáltalán nem. Elsősorban szemléletet adunk át, amelyhez mindenki maga is kitalálhat eszközöket, de mi is segítünk egy csomó ötlettel és egy „kezdőszettel”, azaz egy digitálisan megosztott eszköztárral, amit csak ki kell nyomtatni és már használható is. Ebben szerepelnek például képek, amelyek a szabálykövetést segítik, vagy a kívánatos viselkedési normákat erősítik meg.

Nem kell drága eszközöket beszerezni, elég kreatívan használni a meglévőket, vagy a hétköznapi tárgyakat, amelyeket pillanatok alatt praktikus eszközzé átalakíthatunk. Az egyik, óvodás és bölcsődés kisgyerekeket együtt nevelő intézményben például gyakran okozott gondot, hogy egymás nyakára álltak a kicsik, ha sorba kellett rendeződni. Elég volt letenni pár hulahoppkarikát a földre, és megszűnt a probléma.

Ugyanígy lehet hasznos segédeszköz egy homokóra, egy post-it papírra gyorsan felrajzolt ábra, vagy egy kicsit „megheckelt” dobókocka. Ha pedig házilag nehezen kivitelezhető eszközre lenne szükség, tudunk tippeket adni, hol lehet ezeket olcsón beszerezni. Van például olyan tárgy, amit állatfelszerelésként töredékéért vehetünk meg, mint pontosan ugyanazt egy speciális eszközökre szakosodott webboltban.

Mely óvodáknak ajánljátok különösen a Mindenki-ÉRT képzés elvégzését?

A felnőttek szemszögéből nézve ott javasoljuk, ahol több szakember érzi úgy, hogy a megszokott módszerei egyre kevésbé működnek.

További előny, hogy a képzésen tanult és a digitális kezdőcsomagban szereplő eszközök használata megelőzheti az óvodában dolgozók kiégését is.

A gyermekközösséget tekintve pedig azokba az óvodákba lenne jó eljutni ezzel a képzéssel, ahol sok a máshogy működő gyerek. Vagyis a legtöbb óvodába, ugyanis a statisztikák szerint egy 20-25 fős óvodai csoportban 2-3 diagnosztizált SNI-s kisgyerek mellett további 2-3 másik is jár, akinek a kommunikációs nehézségei egyértelműen észlelhetőek.

Hány fő számára kínáljátok a képzést?

Az ideális létszám 15-30 fő körül van, ennyi szakember dolgozik általában együtt egy négy-öt csoporttal működő óvodában. Ha kisebb intézményről van szó, akár összefoghatnak egy környékbeli másik óvodával is… Mivel a maximális létszám 30 fő, nagyobb intézmény esetén érdemes két részre bontani a szakmai csapatot, hogy mindenki saját élményt is szerezhessen.

Van-e szükség előzetes tudásra, felkészülésre a képzésen való részvételhez?

Nincs előzetes feltétel, csak egyvalamit kérünk az óvodai nevelési csapatoktól: hozzák a nyitottságukat. A tudást, az eszközötleteket és a bátorítást mi adjuk!

Emellett hasznos lehet, ezért javasoljuk megnézni a Minden gyerek egyformán különleges! című ingyenes, online képzést, amelyet egyesületünk szakértői készítettek a Hintalovon Alapítvánnyal. Ez segít rálátni a gyerekutakra, megmutatja, mennyire függ ez a szülő-pedagógus közti kapcsolattól, az intézményválasztástól…

Érdemes még megemlíteni, hogy a workshopon megismert eszköztár felkészíti a szakembereket a szociális történetmesélés elsajátítására is, amelyet egyesületünk projektjei közül a My Story Light nevűben lehet megtanulni.

Hogyan rendelhetik meg az óvodai pedagógiai teamek a képzést?

A tapasztalat azt mutatja, hogy egy nevelés nélküli munkanap a legalkalmasabb ennek a 3 órás képzésnek a megtartására. Így a teljes csapat részt tud venni, frissen, teljes figyelemmel. Ha egy csapat úgy dönt, hogy megrendeli a képzésünket, akkor kérjük, mielőbb írjanak nekünk a hello@egysimaegyforditott.com címen a további információkért, a képzés árával kapcsolatban és azért, hogy jó előre tervezni és egyeztetni tudjuk a legmegfelelőbb időpontot.

Mit tehetnek azok az olvasók, akik nem óvodapedagógusok, de szeretnék előmozdítani, hogy minél több helyre eljusson az egyesület a Mindenki-ÉRT képzéssel?

Egyrészt nagyon köszönjük, ha felhívják az óvodapedagógusok, netán intézményvezető ismerőseik figyelmét, vagy szólnak e lehetőségről gyermekük, unokájuk óvodájában. Emellett hatalmas segítség, ha olyan szülői közösségekhez, továbbá magán vagy céges adományozókhoz is eljuttatják az üzenetünket, akik pénzadományukkal lehetővé tudják tenni, hogy egy-egy óvodában megvalósulhasson ez a szakmai program.

Felbecsülhetetlen értékű lehet ez a hozzájárulás egy nyugodtabb, szó szerint is megértőbb óvodai légkör kialakításához.