top of page

2022: folyt.köv.

Ez már szinte hagyomány: az év egyik első blogposztja már harmadik alkalommal egy visszatekintés arra, hogy az előző naptári évben mennyi minden történt velünk, veletek együtt. A tavalyi év utolsó munkanapjainak egyikén minden kollégánk visszaidézte kedvenc 2022-es pillanatát. A kiemelésekben ezeket az emlékeinket találjátok.


Bár nem gondoljuk, hogy a folyamatos növekedést hajszoló világban mindenáron folyamatosan növekednünk kellene, de a 2022 (is) így sikerült. És ennek rettentően örülünk, mert mutatja, hogy micsoda szükség van arra, hogy elültessük az inkluzív szemlélet magjait, a már itt-ott szárba szökkent kis palántákat óvjuk, és teret adjunk nekik, hogy burjánozhassanak kedvükre: mert mindenkinek van itt helye, akár sima, akár fordított.

Jó végignézni az elmúlt évünket, mert sok projektünk már folytatása az előző évieknek, így a korábbi tapasztalatok alapján farigcsálni, finomítani, alakítani tudtuk a dolgainkon.


Téli alapozás

Januárban még magunkhoz sem tértünk a 2021-es évünk tapasztalataitól és eredményeitől, máris elkezdtünk dolgozni az OTP Bank munkatársainak e-learning és kontaktban történő képzésén, ami izgalmas és igazi kihívást jelentő nagy feladat volt, és lényegében az egész éven átívelt. A negyedik Erőforrás Csoportunk januárban már javában zajlott, rekord létszámú, 11 fős csapatával, és a következő hónapokban - a résztvevők visszajelzései szerint - a spéciszülőségnek nemcsak mélységeit, hanem magasságait is sikerült körbejárnunk.


Februárban lezajlott az éves angol prezentációnk az egyik fő projektünk támogatójának, a LEGO Alapítványnak, amin ennyire izgultunk:

A képen három nő vigyorog széles mosollyal, izgatottan.
Györgyi, Flóra és Sára nagyon izgul

Nagy sikerrel zárult, megkaptuk a bizalmat egy újabb évre. Folytattuk is a munkát gőzerővel a belső LEGO csapattal és a fogyatékossággal élő és megváltozott munkaképességű alkalmazottakkal dolgozó partnereinkkel: A Fény Felé Alapítvánnyal, az Erfo nyomdával és a Nagy Lépés Futárszolgálattal.

Közben kiderült, hogy nyertünk a MOL Alapítvány pályázatán, és elindulhatott a spéci gyerekek tesóinak szóló meseterápiás csoport, amit a Mesekút Meseműhellyel karöltve tartottunk egészen júniusig. (Nem tudjuk megállni, hogy ne hozzuk ide azt az friss hírünket hírt, hogy hamarosan újra indul a második mesecsoportunk!)


Tavaszi zsongás

A március egy nagyon kedves megkereséssel indult: Darabos Évi animációs művész “Pá, kis Panelom!” címmel a Madhouse Street Galleryben mutatta be a műveit, és az abból származó bevételét nekünk ajánlotta fel. Ott volt a helyünk a megnyitón.

A képen egy utcán három nő áll, egymást átkarolva, mosolyognak. Éjszaka van, az utcai lámpák világítanak.
Eszter és Flóra Darabos Évi animációs művésszel

A Madhouse pedig annyira megtetszett a csapatnak, hogy a tanév végi közös ebédelésünket is ott kültöttük el pár hónappal később.


Ugyanebben a hónapban történt, hogy egy nagy pályázatunknak lezárult a még 2021-ben megkezdett hosszú előkészítő szakasza, és az AAK tanfolyamaink (alternatív és augmentatív kommunikáció) megkapták az Oktatási Hivatal akkreditációját: végre elkezdődhetett a szülők és terapeuták jelentkezése a vadiúj képzéseinkre. Nagyon megtisztelően nagy túljelentkezés volt mindkét tanfolyamra, melyeket a hónap folyamán meg is tartottunk. Visszajelzések szerint hiánypótló és jó színvonalú képzések születtek. (Ismét spoiler alert: 2023-ban is megtartjuk ezeket a képzéseinket, jelentkezés hamarosan!)


AAK képzés terapeutaknak záró nap, pókháló, ahol egymást 3 napja ismerő emberek megható gondolatokat osztanak meg egymással, személyre szabott jókívánságokat. Sok munka gyümölcse érett meg abban a pillanatban, amikor láttuk, hogy tesznek fel egyre jobb és jobb kérdéseket, hogy gondolkodnak egyre jobban AAK-szemmel is. (Mazsi)
A képen 9 nő áll félkörben, kezükben piros fonál, amel össze-vissza összeköti őket.
Pókháló az AAK-képzésen

Márciusban vége lett a Kamaszkritika - Special Edition pályázatunknak, ahol a 12-18 éveseket kértük meg arra, hogy írjanak ajánlót vagy kritikát olyan könyvekről, melyek a kirekesztésről, a befogadásról, a spéciségről vagy az inklúzióról szólnak. Nézzétek meg a nyertes pályaműveket ITT.


Április folyamán a 2021-ben debütált Érzékenyítő Társasjátékunkból ebben az évben 30 példányt tudtunk ingyen eljuttatni a programra jelentkező iskoláknak a LEGO Alapítvány és a LEGO LCE Csoport jóvoltából. Megjelentettük a második részét a spéciapákat bemutató interjú-sorozatunknak (az elsőt ITT olvashatjátok, a másodikat pedig ITT), és miután ennek is zajos sikere lett, rájöttünk, hogy ez nem lehet véletlen: apákra szükség van, spéciapákra pedig még inkább! És bár ennek a sorozatnak (egyelőre) nem lett folytatása, de akkor jöjjön is egy újévi fogadalom: folytatni fogjuk a spéci gyerekeket nevelő apák bemutatását a blogunkon, mert menők és elképesztően fontos az ő szerepvállalásuk a családok életében.


Májusban engedtünk a tavasz csábításának és a Margitszigeten egy nagyon klassz mesefoglalkozást tartott nekünk, a belső csapatnak az egyesületünk mese-embere, Fruzsi.

Ülünk a szigeten a fűben és épp abban segítünk egymásnak, hogy mindenki tudja, lássa, milyen fontos az, amit ő hozzátesz a közös álmunkhoz. Sírunk, nevetünk, finomat eszünk és megint előkerül egy mókás személyreszóló ajándék: Mazsi bicikli alakú pizzaszeletelővel gazdagodott. Humorunknál vagyunk, mint mindig:) (Sára)

A Művészetek Palotája által rendezett gyereknapon a szél sem tudta elfújni sem a mi, sem pedig az érdeklődök lelkesedését, hogy együtt játsszunk, bekötött szemmel építsünk, kipróbáljuk a kerekesszékkel való közlekedés fortélyait.


Májusban történt az is, hogy a My Story Light játékszettünkre pályázhattak a szakemberek, amely egy olyan LEGO DUPLO készletek felhasználásával készült vizuális forgatókönyv és módszertani segédlet, amely gyógypedagógusok számára remek eszköz az óvodás korú, elsősorban autizmussal élő gyerekek napi rutinjának megsegítésére.


A bírósági okirataink szerint május 29-én lett 5 éves az egyesület. Egy ideje azon gondolkoztunk, hogy ebbe a sűrű tavaszba hogy is fog beleférni, hogy megünnepeljük ezt. Nyilván nem fért. Lógott a nyelvünk. De úgy döntöttünk, nem marad el, csak őszre rakjuk át az ünneplést. (...)


Nyári pihenés pörgés

Júniusban lezárult a spécigyerekek testvéreinek szóló mesecsoport, amit Fruzsi kedvenc pillanatának visszaidézésével, no meg egy fotóval mutatunk be nektek:

Nagyon-nagyon megható délután volt, amikor a 10 alkalom lezárásakor egy nagy pikniket csaptunk az Orczy-kertben és a gyerekek mellettünk szökdécselve kezdték megérteni, hogy ennek most itt a vége, és nem lesz több mesecsoport. Olyan kedves dolgokat mondtak, amiből kiderült, hogy ez a csoport, a sok közös játék és mese nagyon sokat adott nekik. Egy nagy mosolygás volt ettől az egész délután, de azért közben - biztos, ami biztos - egy emberevő szörnyeteggel is elbántunk. (Fruzsi)
A kép három fotóból áll, a bal oldalin gyerekek rajzolnak egy nagy közös papírra, csak a kezük látszik, a középsőn egy nagy szivárványszínű ponyvát visznek, a harmadikon pedig egy pléden ülnek és piknikeznek
Mese az Orczy-kertben

Július folyamán sem unatkoztunk, így a nyáriszünetelő gyerekeink és a légkondi menedzselése mellett megvalósítottuk a tavasz óta tervezett-szervezett közös projektünket a Skool-lal, a Mometánnal, az Adnijógával, valamint az Amigos-szal, hogy az Ukrajnából elmenekülni kényszerülő gyerekek nálunk töltött napjait megkönnyítsük, szebbé tegyük (erről kicsit később még írunk).


Augusztus végén több hónapnyi előkészület után kétnapos workshopot tartottunk pedagógusoknak a MagHázban, ahol a LEGO Alapítvány és LEGO LCE csoport által támogatott, az inkluzív szemléletet játékos formában, sajátélményen keresztül bemutatni hivatott szemléletformáló játékainkat, tematikáinkat kipróbálhatták és elsajátíthatták. A két napra 100 gyógypedagógus és pedagógus jött el, köszönjük Nekik!

Nagyon sok kedves pillanatom van! Talán a nyári két workshopos nap, mikor vége lett és elárasztott minket a boldogság, hogy sikerüüüült! Mindenki jól érzete magát és sikerült sok tudást átadni nyitott embereknek! (Györgyi)
Két hónapos rendezvényre készülés. Kora reggeli cipekedés. Késik, mégsem jön, otthon hagytam. De amikor eljön az idő, minden munkatárs kellő elszántsággal, lelkesedéssel és sponteneitással csinálja pont úgy, ahogy azt kell. És egyszercsak minden összeáll, pont úgy ahogy az jó. (Sári)

Az évünk egyik szakmai fénypontja volt, hogy a nyár végén átvehettük a “Világ és én” kategóriában a győztes díjat az Edisonplatformtól. Ez a szervezet, melyet a Bridge Budapest hívott életre, a jövő generáció edukációjával foglalkozó kezdeményezéseket díjaz és kisér, vagy akár hoz össze piaci szereplőkkel.

A képen két nő áll egymás mellett, a bal oldali egy emléktáblát tart a kezében, a jobb oldali pedig a díj szobrocskáját
Flóra az Edisonplatform díjátadón

Őszi aratás

Bár szeptemberben még nem volt őszies az időjárás, a sütő számtalan lelkes felajánlónknak melegítette a konyháját, amikor a Pozsonyi Pikniken adománygyűjtés céljából érzékenyítő asztalokat állítottunk fel nektek a Pozsonyi Pagony előtt, és sok finomságot, kitűzőt, matricát és frissítőt osztogattunk el. Hálásak vagyunk, hogy 420.570 forint értékben adományoztatok nekünk, ami 10 iskolai és óvodai csoport számára teszi lehetővé, hogy elvigyük nekik az érzékenyítő foglalkozásunkat.

A képen egy asztalon rengeteg játék van, körülötte emberek ülnek, állnak, kicsik és nagyok, és játszanak.
Érzékenyítő asztalunk a Pozsonyi Pikniken

Szeptemberben történt az is, hogy az Appyben, a közösségi irodánkban a Találj Magadra Egyesülettel tartottunk egy közös brunchot, megnyitva a SixBricks - befogadó közösséget építünk című foglalkozásunk kapuit más szervezetek munkatársai felé is.


Kiderült az 1%-os kampányunk sikere: annak ellenére, hogy 2022-ben jóval kevesebben tették, nekünk 30%-kal többen, 136-an ajánlottátok fel adótok egy százalékát, összesen 1.324.132 Ft értékben.


A hó végével lezárult az ukrán menekült gyerekekkel kapcsolatos projektünk, amelyben a projekt egyesületünket képviselő koordinátora, Sárközi Andi egy megható-őszinte blogposztban ír.


Októberben egy nagy álmunk vált valóra, tizennyolc résztvevővel megtartottuk az első foglalkozásvezető képzésünket, így több iskolába, óvodába tudjuk elvinni az Egy Sima Egy Fordított Érzékenyítő foglalkozásunkat, aminek során a gyerekek játékos formában, saját élményeiket keresztül megismerkedhetnek a fogyatékosság különböző formáival. A következő hónapban számtalan kérésnek tudtunk így eleget tenni, és nem múlt el úgy hét, hogy ne lettünk volna hetente többször is valamilyen iskolában, óvodában gyerekek között.

A Foglalkozásvezető képzés végén 16 csillogó szemű leendő kollégánk egyesével jött az egyesületi kitűzőjéért és a tanúsítványáért, és elmondta, mit kapott ettől a négy intenzív napról. Nagyon felemelő, a világról egyet gondolós pillanatok voltak. Engem személy szerint nagyon meghatott, hogy a küldetésünk másoknak is annyira fontos, hogy időt és energiát szánnak a képzésre, majd beépítik a mindennapjaikba. A képzésünk 4 napján egy minden értelemben összetartó közösség született, bármilyen nyálasan is hangzik, minden szava igaz! (Flóra)
A képen három csoportban 4-6 ember ül körben székeken egy teremben, beszélgetnek.
Foglalkozásvezető képzésünkön

Novemberben elindult az 5. Erőforrás Csoportunk is, “teltházzal”. Ebben a hónapban lezárult a projektünk az OTP-vel, és már az évvégi hangulatunkat alapozta meg a kedves, pozitív visszajelzés a bank alkalmazottaitól.


gif

(Ekkortájt már azért kezdett számunkra is nyilvánvalóvá válni, hogy bármennyire is szeretjük a tortákat és a konfettiesőt, és bármennyire is elképzetük már magunkat szülinapos kiscsákóval a fejünkön, nem hogy ötödik, de öt és feledik szülinapi buli sem lesz itt…)




Izgalmas együttműködésbe kezdtünk az ELTE Tanító és -Óvóképző Karának Vizuális Pedagógiai Tanszékével, hogy minden tanítóhallgató számára alapélmény legyen az inkluzív szemlélet és a játékon keresztüli tanulás csuda klassz mivolta.


Mindig nagy izgatottság lesz az egyesületünkön úrrá decemberben, amikor azon kell töprengenünk hogy milyen ajándékkal lepjük meg a munkánkat egész évben segítő, támogató embereket, azokat, akik szakmai tudásukkal, kreativitásukkal, pénzükkel, önkéntes lelkesedésükkel mellettünk állnak. Szerintünk az inkluzív-sótartó játékunk egy kis Haribo cukorkával kiegészülve remekül szimbolizálja az elmúlt évünket: váratlan eredmények, váratlan feladatok, de annál kreatívabb megoldások születtek.

Játék, játék, játék! A játékosság mennyi mindenre jó válasz. Imádtam a hétfői megbeszéléseink kezdő játékait, a Fruzsival-szülinapomra kapott Mesekút-mesét, a képzések ismerkedős, mélyremenős, tudásátadós játékait ❤️ Ez a játékosság annyira az Egyesület szíve-lelke, hajtóereje! (Vera)

Az év legvégére pedig két remek hír is beérkezett hozzánk (aka karácsonyi ajándék 🎄), az egyik annak a várva várt pályázatnak az eredménye, hogy el tudjuk-e 2023-ban indítani ismét az AAK képzéseinket (el!), a másik pedig annak a pályázatnak az eredménye, ami lehetővé teszi, hogy ismét meg tudjuk tartani a spécitesóknak szóló mesecsoportunkat (igen!). Úgyhogy egy év múlva is lesz miről beszámolni nektek:)

A képen egy színes sótartó-játékot tart valaki a kezében.
Az inkluzív-sótartónk. Vajon milyen feladatot rejt?

Végezetül álljon itt néhány szám, csak hogy számszerűsíthessük a 2022-es munkánkat, már ha egyáltalán lehet:

  • 36 db blogposzt íródott

  • 41 db osztályhoz/csoporthoz vagy csapathoz érzékenyíteni,

  • 1197 gyereknek meséltünk a sokszínűség erejéről, valamint

  • 2000 Ukrajnából menekülni kényszerült gyereket értünk el főként élménypedagógiai workshopokkal

  • 907 felnőttet tanítottunk az inklúzióról különböző módszerekkel

  • 1200 kg legókockát vettettünk be az ÜGY érdekében

  • 172 egyéni és 250 db céges Meseposta megrendelést teljesítettünk

Csapatunk az év során 8 tagúvá nőtt: két szuper önkéntesünk munkavállalónk lett (éljen Sára és Vera!), külsős projektmunkatársunk, Sári pedig beállt social media menedzsernek a csapatba. Eszter, kommunikációs kollegánk egy új hivatásban próbálja ki magát, de szegényt mindig megtaláljuk egy-egy feladattal. Úgy érezzük, az elhivatott és lelkes mozgalmár trióból egy egyre profisodó és magáról sokat tanuló, dinamikusan fejlődő munkahelyi csapattá váltunk. Újra és újra külön köszönet és hála, hogy az Appy és a Karson csapata mögöttünk áll.


Ha egy szóval kellene jellemezni, a képzések éve volt. Az 5 év alatt megérett tudásunkat elkezdtük másoknak is átadni, sokféleképp: szakmai, szülőknek szóló, pedagógusokat célzó képzésekkel, valamint a saját érzékenyítéssel kapcsolatos tudásunk átadásával. Idén így sokszoroztuk az inklúziót.


Utóirat: szerintetek megünnepeltük azt a fránya szülinapot? A fél évtizedeset? Hát kitaláltátok, nem sikerült. Kívánok magunknak egy ugyanennyi munkával, örömmel teli következő 5 évet! Hogy sikerül-e megállni és ünnepelni, azt megírjuk 5 év múlva.



BLOG